AZ ELADÓ ÁLTAL FIZETENDŐ: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ


A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. A személyi jövedelemadó elnevezése rövidítve: szja.

Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha
a) az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti, és
b) az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.

2016. évben az 5 éves értékesítési határidő lakóház, lakás esetében érvényesült, minden más ingatlan tekintetében 15 éven belüli értékesítés esetében merülhetett fel az szja-fizetési kötelezettség. A 2017. január 1-jétől hatályos törvényi előírások már minden ingatlan esetében egységesek, vagyis lakás, lakóingatlan, valamint egyéb ingatlan (pl. üdülő, építési telek) esetében sem kell szja fizetési kötelezettséggel kalkulálni, ha az eladott ingatlan megszerzésére 2012-ben, vagy ezt megelőzően került sor.

Az szja mértéke (ha a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik, mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak): az adó alapjának 15 %-a. Az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet lesz az szja alapja, és a szerzés időpontjától függően az így megkapott összegből számítandó ki a fizetendő adó, folyamatos csökkentés mellett. A szerzést követő 2. évben a vételár különbözetének 90 %-a, a 3. évben 60 %-a, a 4. évben 30 %-a a személyi jövedelemadó alapja. A A szerzést követő 5. évben pedig már akkor sem kell szja-t fizetni, ha drágábban sikerül eladni az ingatlant, mint amilyen áron vásárolták.

Az szja-val kapcsolatos részletes információkat, vonatkozó jogszabályokról szóló tájékoztatókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról letölthető 9. számú információs füzetből ismerhetik meg. A NAV tájékoztatója teljeskörűen, és példákon keresztül kiszámítva mutatja be az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. Fontos tudni, hogy a szerződés évében hatályos előírásokat (is) érdemes áttanulmányozni.